A gugli miatt bizony... két év kihagyás után újra írok.  Két éve kezdtem bele ebbe a kis blogba de 4 bejegyzés után abbamaradt a dolog. Hogy miért, már nem emlékszem... de ma este, isten tudja miért rágugliztam a nevemre és megtaláltam e rég elfeledett blogot. Hát megpróbálom feltámasztani. Elvégre én ugyanaz vagyok, az érdeklődési köröm se változott számottevően, bár fontos változás az életemben hogy immár elkötelezett vagyok. Más így, más nem csak magamra gondolni, de kellemesen más. Egy szó mint száz, két év után újra itt!!! lesz megint utazás, zene, esetleg film, vagy művészet. Bármi ami tetszik és van róla véleményem.

A prágai székhelyű

(Közép-Európai Építészeti Központ) felkérésére Magyarországon a

vesz részt az

című kezdeményezésben. Európa hét fővárosának építészei, politikusai, fényképészei, művészettörténészei, szociológusai és művészei az elmúlt húsz év városképének gyökeres változásaira reflektálnak. Az eredményeket látványos kiállítás mutatja be a Millenáris Parkban 2009. június 15-től.

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó egymáshoz nagyban hasonló társadalmi változásokat élt meg az elmúlt 20 évben. Ezt a négy fővárost az Urbanity kapcsán Bécs, Berlin, Ljubjana, illetve további – eltérő háttérrel rendelkező és különböző stratégiákkal működő - közép-európai városokkal vetjük össze. Az egyes helyszíneket a bennük lezajlott politikai változások alapján térképezzük fel, majd összehasonlítjuk és értékeljük azokat. A program keretében megfigyeljük és dokumentáljuk, hogy milyen lett a közép-európai városok új arca, identitása és szerepe az “új” Európában.

A program törzsét egy átfogó városkutatási és víziókeresési műhelymunka alkotja, amelyet a fenti fővárosok egyes egyetemei végzős építészhallgatókkal együttműködve folytatnak. A hazai kutatást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karának Urbanisztika tanszéke vezeti. A kutatás egy készülő könyv alapanyagát adja, amely a fenti fővárosok városfejlődését mutatja majd be, különös tekintettel az elmúlt húsz év történéseire. A tanulmány ugyanakkor víziókat szeretne megfogalmazni, amelyekben egy Közép-európai régió közös kulturális kapcsolatai és potenciálja mutatkozhat meg a fővárosok problémás területeinek fejlesztésében. A könyv várhatóan 2010 nyarán jelenik meg, és a legfontosabb európai építészeti kiadók terjesztik majd.

A Kortárs Építészeti Központ az URBANITY keretében részt vesz a közös kutatásban és együttgondolkodásban, a helyi – budapesti – városépítészeti és egyéb társterületi kapcsolatok mozgósításában és a szakmai koordinációban. Az URBANITY budapesti fejezete hivatalosan 2009 júniusában kezdődik: egy nagyszabású köztéri fotókiállítást hazai állomásán a hét főváros szociológiai tanulmányaitól ihletve hét neves fotográfus városértelmezéseit ismerheti meg a széles közönség. A Millenáris Parkban otthont kapó kiállításon a hazai színeket Kudász Gábor Arion képviseli.

Forrás: Kortárs Építészeti Központ

Ír zenei őrület, magyar módra, egy kis csángó beütéssel!

Hogy is van ez? – kérdezheti az olvasó. A címben található űrmérték megfelel egy FIRKINnek (ejtsd: förkin) , amely nem más, mint egy régi angolszász sörmérték. És hogy mi még? Egy fergeteges magyar zenekar, mely rövid idő alatt a honi ír zene kedvelők kedvence lett. Jó lesz figyelni rájuk, mert ügyesek! Nézzük tehát, hogy is néz ki a magukat az őrült ír zenekarnak tituláló Firkin zenekar. 

A bandát Péter János fuvolás alapította 2008 nyarán. Stílusukat tekintve a jumpin’ irish music a meghatározás, vagy érthetőbb megfogalmazásban modern ír kocsmazenéről beszélhetünk. PJ-n (ahogy hívni szokták a zenekar alapítót) kívül még 6 kitűnő zenész alkotja a csapatot.  Marthy Barna és Göttinger Pál az akusztikus gitárok mellet az énekért felelősek. Az ír zene elmaradhatatlan kelléke a hegedű, ezen a poszton egy igazán elbűvölő és extravagáns ifjú hölgyet tisztelhetünk Sárhidai Zsuzsi személyében.  Marczis Attila többnyire a háttérben meghúzódó gitáros az elektromos gitár kíséretet biztosítja hibátlanul szolgálati Gibson Les Paul gitárján. A ritmus szekciót Szuna Péter basszusgitáros, és a sörrel működő skót szoknyás dobos Juhász Róbert alkotja.

A csapat célja hogy zenéjükkel ellazítson, kikapcsoljon, megpörgessen, energiával és jókedvvel töltsön fel minden járót és fekvőt. Ez többnyire sikerül is nekik, hihetetlen energia jellemzi a fellépéseiket. Zenei palettájukon ismert ír mulatós zenék (Whiskey in the Jar, Wild Rover) mellet egyre több- hasonló szellemben íródott- saját szerzemény is megtalálható. Saját szerzeményeikben a hagyományos ír zenei motívumokat ötvözik csángó népzenei jegyekkel, így igazán egyedi hangzás jellemző e számokra. 

Túl vagyok a sokadik (na jó csak negyedik) Firkin koncertemen, és nem elég… ha tehetném mindennap mennék. Ez a zene tele van élettel. Ez a zene az élet. A napokban jelent meg az első stúdiólemezük, amit annak ellenére, hogy megrögzött torrentező vagyok szépen hagyományos Compact Disc formájában fogok megvásárolni. Mert megérdemlik.

Szegedre nem tudom mikor jönnek legközelebb, és ami még szomorúbb még ők sem. Januárban és Áprilisban már kétszer szétszedték a Garabonciást, várom a folytatást… Addig is azért még ellátogatok pár ír partiba, melyek közül az augusztus 8.-i Stadionkert béli Guinness buli már most pirossal van bekarikázva a naptáramban. Megéri! Gyertek! Sokan!

Bővebb infó a bandáról: www.firkin.hu

Tavaly nyáron jártam legutóbb Komáromban. A szlovákiaiban. Szeretünk át-át ruccanni a családdal északi szomszédainkhoz. A mai világban amikor politikusok, a média, és az egyre komolyabb radikális csoportok próbálják egymásnak ugrasztani a két országot, a két népet, mi oda járunk. Mert jó odajárni. És nem, nem félek. Nincs ugyanis mitől félni. Megkell tanulnia mindenkinek együtt élni a szomszédaival. Erről szól Európa, és erről szól a komáromi Európa udvar. Ezt az írás egy vizsgadolgozat - Terület alapú városfejlesztési stratégiák nevű kurzusomhoz-, így néhol száraz lesz de azért átjön hogy miről is szól ez a hely...

Van szebb hely, van jobb hely (Komarnon belűl is) de az egyik legtöbb mondanivalóval rendelkező nevezetesség ez a régióban. Éljünk együtt!!! Legyünk európaiak! Ismerjük meg tehát az Európa-udvart!

A helyszín bemutatása:

A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése. Kiváló földrajzi fekvésének köszönhetően fontos közlekedés csomópont (vasút, hajózás), valamint a régió mezőgazdaságának is a feldolgozó központja.

Komárom lakossága valamivel kevesebb, mint 36000, népesség összetételét tekintve 60%körüli a magyarság, és 35% a szlovákok aránya a városban.

Történelme szorosan kapcsolódik Magyarország történetéhez, hiszen már a X. századtól magyar (vár) megyeszékhely volt. Fontos tehát a kultúrák egymás mellet élése, elfogadása.

E törekvések is ihlették az Európa udvar ötletét.

Mi is az az Európa udvar?

Európa-udvarnak azt az egyedi épületegyüttest nevezik, amelynek tervei a komáromi Európa Ateliér tervezőirodából származnak. Az épületek, amelyek egy 6 500 négyzetméteres új teret vesznek körbe, Európa egyes vidékeinek építészeti jellegzetességeit mutatják be.

A téren kialakított épületek a következő országokat és tájegységeket képviselik: Izland, Grönland (Könyves Kálmán-kapu), Wales, Skócia, Írország, Anglia (IV. Béla-kapu), Dánia, Norvégia, Hollandia, Frízföld, Belgium, Finnország, Svédország, Észtország (Nagy Lajos-kapu), Lettország, Litvánia, Csehország (Mária Terézia-kapu), Lengyelország, Fehéroroszország, Ukrajna, Oroszország, Franciaország, Luxemburg (Luxemburgi Zsigmond-torony), Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Spanyolország (kilátótorony), Törökország, Portugália, Vatikán (Szent István-kapu), Málta, Olaszország, Svájc, Lichtenstein, Románia, Erdély (Hunyadi Mátyás-torony), Ciprus, Kréta, Görögország, Andorra (Szent László-kapu), Monakó, Szlovénia, Horvátország, Dalmácia, Bosznia és Hercegovina, Németország, San Marino. Lehet látni hogy nem mindennapi építészeti alkotásról van szó tehát.

A második építési szakaszban került sor Moldova, Szerbia, Montenegro, Makedónia, Bulgária, és Albánia házainak megépítésére.

Az ötlet:

Az Európa udvar megálmodása 3 komáromi építész nevéhez fűződik. Név szerint: Takács Péter, Varga Péter, és Litomericzky Nándor.

Az alapgondolat:  Az Európa-udvar létrehozásának alapeszméje szorosan kötődik az ezredfordulóhoz és az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseihez, egyben rámutat az európai kultúra közös gyökereire.

 A terv alapjáról magának a főépítésznek a szavait idézném:

 „ Az építész számára egy szinte városrész nagyságú tér beépítése az egyik legszebb és egyben legnehezebb feladat. Humánus, jól lakható, épített környezetet igyekeztünk létrehozni; olyat, amelyben az itt lakó és az ide látogató is otthon érzi magát. További célként jelöltük meg olyan saját jellegzetességekkel rendelkező élettér létrehozását, amellyel az itt lakók azonosulni tudnak. Oly módon illesztettük a belvárosba ezeket a sűrített építésmóddal épült házakat, hogy az ne legyen bántó; mintha mindig is itt álltak volna...”

A helyszín kiválasztása:

A helyszín kiválasztásán nem gondolkodtak sokat. A város szívében található Zichy palota hátsóudvarát már rég óta hasznosítani akarták. A terv megszületésekor, csak pár romos lakóház, és néhány garázs volt található a mai udvar helyén. A városi tanács a tervek megismerése után szinte azonnal rábólintott a projektre, és a kért területre kiadta az építési engedélyt.

Az Európa udvar helye a városban nagyon frekventált. A város háza előtti fő térről, a rév-komáromi sétáló utcáról és a belváros északi valamelyest modernebb részéről is egyaránt könnyebben megközelíthető. A bejárást az udvarba 4 történelmi kapu megépítésével oldották meg.

Az építkezés előkészületei, tervek:

Az előkészületek 1998-ban kezdődtek. A tervek prezentálása és elfogadása után létre hozták az Euro Investa Részvénytársaságot mely az mű fő beruházója lett.

A telken található garázsokat, raktárakat hamar elbontották, A Jókai utcai kijárat telkén fekvő, rossz műszaki állapotú, bontásra ítélt épület bérlőinek a város cserehelyiséget (üzletet) és cserelakást biztosított. A kiköltözés után, a városi képviselő-testület döntésének megfelelően az épületet lebontották.

1999. február 23-án megtörtént az alapkőletétel. A tervek jó „reklámjának” köszönhetően az építkezést nagy érdeklődés kísérte végig, mind a befektetők, mind a városi lakkosság részéről.

Az Európa-udvar 6500 négyzetméteren épült meg, ebből az épületek 3500 négyzetméteren helyezkednek el, az összes szinten a teljes beépített terület nagysága 25 ezer négyzetméter.

Ötven lakás, ötven iroda és száz üzlet van az épületegyüttesben. A tér alatti szinten egy pláza jellegű bevásárlóközpont ételudvarral, kisebb butikokkal, valamint egy 85 személygépkocsit befogadó mélygarázs.

Költségek:

Az építés 500 millió korona - hárommilliárd forint - körüli költségét három forrásból finanszírozták.

A beruházó, az önkormányzat, valamint a leendő ház- és üzlettulajdonosok tőkéjéből fedezték az építkezést. Ekkora summa kigazdálkodása nagyon szép teljesítmény egy 36 ezres lélekszámú várostól.

Az elkészült udvar hatása a városra:

Az udvar elkészültével, a város nemcsak egy új turisztikai látványosságot nyert. Az udvar fontos kereskedelmi, művészeti központja lett nem csak a városnak, hanem az egész régiónak.

Városfejlesztés szempontjából is egy rendkívül sikeres projekt volt tehát az udvar, és az udvar sikere serkentőleg hathat a közvetlen környezetnek is. Az építészek a tervekben ugyanis arra is figyeltek, hogy az udvar „szellemisége” terjedni tudjon igény esetén.

A szomszédságban fekvő telkek utcafrontja beépített, a telkek belső részeinek kihasználtsága városfejlesztési szempontból nem koránt sem megfelelő. Ezek átjárókkal ráköthetők az Európa-udvarra, így később új értelmezést kapnak, beépíthetővé válnak. A tágas lakóudvarok, irodák és sokszínű, élénk forgalmú „üzletutcák“ rendszere előrevetíti egy megújult átjáró házas városszerkezet létrejöttét a lakótelepek gyűrűjébe szorított belvárosban.

Az Európa udvar jelene:

Napjainkban a pár éve még hatalmas szenzációnak számító udvar után kezd esni az érdeklődés. Néhány beruházás és fejlesztés késik, valamint egyre több iroda áll üresen. Tehát valamelyest veszített a vonzerejéből a komplexum, de így is a város egyik jellegzetességévé vált. Turisták ezreit látogatják meg évente e modern ám mégis egy történelmi belvárosba nagyon jól bele illő helyet.

Nagyon fontos kiemelni, hogy napjaink sajnálatos nézeteltérései ellenére, amelyet a két ország között próbálnak szítani, Az Európa udvarban található rengeteg magyar szimbólum sose okozott felháborodást, vagy feszültséget a helyiek körében.

Üdvözlök mindenkit aki véletlenül erre tévedt! Ez az első bejegyzésem az új blogomon, így talán illene egy rövid bevezetést írni hogy mi várható errefelé. hát uccu neki! :)

E blog célja meglehetősen egoista. Csakis a saját világomat fogom bemutatni, azt ami nekem tetszik belőle. Mi volt szép, mi volt emlékezetes. Ez egy felfedezős írásgyülytemény lesz, hiszen nincs is jobb annál mint amikor az ember magától fedezz fel egy új helyet, várost, filmet, zenét, vagy akármilyen más remekművet.

Nem célom senkit se meggyőzni, és nem célom nagy közösségeket az oldalra vonzani. Aki idetéved az nyugodtan hozzászolhat a dolgaimhoz, örömmel veszek mindennemű észrevételt vagy kritikát.

Love, peace, emphaty...

Soós Tamás Örs /Tommy/