Tavaly nyáron jártam legutóbb Komáromban. A szlovákiaiban. Szeretünk át-át ruccanni a családdal északi szomszédainkhoz. A mai világban amikor politikusok, a média, és az egyre komolyabb radikális csoportok próbálják egymásnak ugrasztani a két országot, a két népet, mi oda járunk. Mert jó odajárni. És nem, nem félek. Nincs ugyanis mitől félni. Megkell tanulnia mindenkinek együtt élni a szomszédaival. Erről szól Európa, és erről szól a komáromi Európa udvar. Ezt az írás egy vizsgadolgozat - Terület alapú városfejlesztési stratégiák nevű kurzusomhoz-, így néhol száraz lesz de azért átjön hogy miről is szól ez a hely...

Van szebb hely, van jobb hely (Komarnon belűl is) de az egyik legtöbb mondanivalóval rendelkező nevezetesség ez a régióban. Éljünk együtt!!! Legyünk európaiak! Ismerjük meg tehát az Európa-udvart!

A helyszín bemutatása:

A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése. Kiváló földrajzi fekvésének köszönhetően fontos közlekedés csomópont (vasút, hajózás), valamint a régió mezőgazdaságának is a feldolgozó központja.

Komárom lakossága valamivel kevesebb, mint 36000, népesség összetételét tekintve 60%körüli a magyarság, és 35% a szlovákok aránya a városban.

Történelme szorosan kapcsolódik Magyarország történetéhez, hiszen már a X. századtól magyar (vár) megyeszékhely volt. Fontos tehát a kultúrák egymás mellet élése, elfogadása.

E törekvések is ihlették az Európa udvar ötletét.

Mi is az az Európa udvar?

Európa-udvarnak azt az egyedi épületegyüttest nevezik, amelynek tervei a komáromi Európa Ateliér tervezőirodából származnak. Az épületek, amelyek egy 6 500 négyzetméteres új teret vesznek körbe, Európa egyes vidékeinek építészeti jellegzetességeit mutatják be.

A téren kialakított épületek a következő országokat és tájegységeket képviselik: Izland, Grönland (Könyves Kálmán-kapu), Wales, Skócia, Írország, Anglia (IV. Béla-kapu), Dánia, Norvégia, Hollandia, Frízföld, Belgium, Finnország, Svédország, Észtország (Nagy Lajos-kapu), Lettország, Litvánia, Csehország (Mária Terézia-kapu), Lengyelország, Fehéroroszország, Ukrajna, Oroszország, Franciaország, Luxemburg (Luxemburgi Zsigmond-torony), Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Spanyolország (kilátótorony), Törökország, Portugália, Vatikán (Szent István-kapu), Málta, Olaszország, Svájc, Lichtenstein, Románia, Erdély (Hunyadi Mátyás-torony), Ciprus, Kréta, Görögország, Andorra (Szent László-kapu), Monakó, Szlovénia, Horvátország, Dalmácia, Bosznia és Hercegovina, Németország, San Marino. Lehet látni hogy nem mindennapi építészeti alkotásról van szó tehát.

A második építési szakaszban került sor Moldova, Szerbia, Montenegro, Makedónia, Bulgária, és Albánia házainak megépítésére.

Az ötlet:

Az Európa udvar megálmodása 3 komáromi építész nevéhez fűződik. Név szerint: Takács Péter, Varga Péter, és Litomericzky Nándor.

Az alapgondolat:  Az Európa-udvar létrehozásának alapeszméje szorosan kötődik az ezredfordulóhoz és az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseihez, egyben rámutat az európai kultúra közös gyökereire.

 A terv alapjáról magának a főépítésznek a szavait idézném:

 „ Az építész számára egy szinte városrész nagyságú tér beépítése az egyik legszebb és egyben legnehezebb feladat. Humánus, jól lakható, épített környezetet igyekeztünk létrehozni; olyat, amelyben az itt lakó és az ide látogató is otthon érzi magát. További célként jelöltük meg olyan saját jellegzetességekkel rendelkező élettér létrehozását, amellyel az itt lakók azonosulni tudnak. Oly módon illesztettük a belvárosba ezeket a sűrített építésmóddal épült házakat, hogy az ne legyen bántó; mintha mindig is itt álltak volna...”

A helyszín kiválasztása:

A helyszín kiválasztásán nem gondolkodtak sokat. A város szívében található Zichy palota hátsóudvarát már rég óta hasznosítani akarták. A terv megszületésekor, csak pár romos lakóház, és néhány garázs volt található a mai udvar helyén. A városi tanács a tervek megismerése után szinte azonnal rábólintott a projektre, és a kért területre kiadta az építési engedélyt.

Az Európa udvar helye a városban nagyon frekventált. A város háza előtti fő térről, a rév-komáromi sétáló utcáról és a belváros északi valamelyest modernebb részéről is egyaránt könnyebben megközelíthető. A bejárást az udvarba 4 történelmi kapu megépítésével oldották meg.

Az építkezés előkészületei, tervek:

Az előkészületek 1998-ban kezdődtek. A tervek prezentálása és elfogadása után létre hozták az Euro Investa Részvénytársaságot mely az mű fő beruházója lett.

A telken található garázsokat, raktárakat hamar elbontották, A Jókai utcai kijárat telkén fekvő, rossz műszaki állapotú, bontásra ítélt épület bérlőinek a város cserehelyiséget (üzletet) és cserelakást biztosított. A kiköltözés után, a városi képviselő-testület döntésének megfelelően az épületet lebontották.

1999. február 23-án megtörtént az alapkőletétel. A tervek jó „reklámjának” köszönhetően az építkezést nagy érdeklődés kísérte végig, mind a befektetők, mind a városi lakkosság részéről.

Az Európa-udvar 6500 négyzetméteren épült meg, ebből az épületek 3500 négyzetméteren helyezkednek el, az összes szinten a teljes beépített terület nagysága 25 ezer négyzetméter.

Ötven lakás, ötven iroda és száz üzlet van az épületegyüttesben. A tér alatti szinten egy pláza jellegű bevásárlóközpont ételudvarral, kisebb butikokkal, valamint egy 85 személygépkocsit befogadó mélygarázs.

Költségek:

Az építés 500 millió korona - hárommilliárd forint - körüli költségét három forrásból finanszírozták.

A beruházó, az önkormányzat, valamint a leendő ház- és üzlettulajdonosok tőkéjéből fedezték az építkezést. Ekkora summa kigazdálkodása nagyon szép teljesítmény egy 36 ezres lélekszámú várostól.

Az elkészült udvar hatása a városra:

Az udvar elkészültével, a város nemcsak egy új turisztikai látványosságot nyert. Az udvar fontos kereskedelmi, művészeti központja lett nem csak a városnak, hanem az egész régiónak.

Városfejlesztés szempontjából is egy rendkívül sikeres projekt volt tehát az udvar, és az udvar sikere serkentőleg hathat a közvetlen környezetnek is. Az építészek a tervekben ugyanis arra is figyeltek, hogy az udvar „szellemisége” terjedni tudjon igény esetén.

A szomszédságban fekvő telkek utcafrontja beépített, a telkek belső részeinek kihasználtsága városfejlesztési szempontból nem koránt sem megfelelő. Ezek átjárókkal ráköthetők az Európa-udvarra, így később új értelmezést kapnak, beépíthetővé válnak. A tágas lakóudvarok, irodák és sokszínű, élénk forgalmú „üzletutcák“ rendszere előrevetíti egy megújult átjáró házas városszerkezet létrejöttét a lakótelepek gyűrűjébe szorított belvárosban.

Az Európa udvar jelene:

Napjainkban a pár éve még hatalmas szenzációnak számító udvar után kezd esni az érdeklődés. Néhány beruházás és fejlesztés késik, valamint egyre több iroda áll üresen. Tehát valamelyest veszített a vonzerejéből a komplexum, de így is a város egyik jellegzetességévé vált. Turisták ezreit látogatják meg évente e modern ám mégis egy történelmi belvárosba nagyon jól bele illő helyet.

Nagyon fontos kiemelni, hogy napjaink sajnálatos nézeteltérései ellenére, amelyet a két ország között próbálnak szítani, Az Európa udvarban található rengeteg magyar szimbólum sose okozott felháborodást, vagy feszültséget a helyiek körében.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.